Cukorbetegség kezelése mozgásterápiával
A napi fizikai aktivitás és a rendszeres testmozgás kiemelten fontos része a cukorbetegek életmód terápiájának, a diéta mellett.
Cukorbetegek mozgásterápiája
Bár a cukorbetegség nem gyógyítható sportolással, a rendszeres mozgás segít a betegség egyensúlyának beállításában és fenntartásában, a szervezet anyagcsere állapotának normalizálásában, a cukoranyagcsere kiegyenlítettségéhez szükséges normál testsúly elérésében és megtartásában, a szövődmények elkerülésében.
A mozgásterápia felosztása
A szakirodalom különválasztja a napi szintű fizikai aktivitást és a testmozgást, de mindkettő fontos része a cukorbetegek életmód terápiájának.
Fizikai aktivitás
Ahogy a szénhidrátbevitelt el kell osztani egész napra a táplálkozásban, úgy kell a napi mozgást is megosztani a cukorbetegeknek: hosszabb ülő tevékenység esetén 30 percenként javasolt három vagy több perces könnyű mozgás – mint pl. gyaloglás, nyújtózkodás, néhány tornagyakorlat végzése –annak érdekében, hogy javuljon a cukoranyagcsere (Amerikai Diabetes Társaság ajánlása), de ide sorolható a kutyasétáltatás, és a kerti- és házimunkák is. A fizikai aktivitásról jó becslést adhat a napi lépésszám monitorozása, ami már könnyen megvalósítható mobilos applikációkkal vagy különféle okosórákkal is.
Testmozgás
A testmozgást/edzést ezen felül kell beépíteni a mindennapokba: a nemzetközi és hazai szakmai ajánlás szerint hetente 150 perc közepes intenzitású (maximális pulzus 60-65%-a) kardiomozgást kell végezni legalább minden másnap, és 30 perces izomerősítő edzés két alkalommal. Kezdetben javasolt elsősorban a tempós gyaloglás, kerékpározás, de bármilyen olyan mozgásforma hatásos, ami ezen az intenzitáson tartja a pulzust (szívütések számát) legalább 30 percig. A rendszeres, tudatos testmozgás nem csak a cukoranyagcserét, inzulinérzékenységet javítja, de csökkenti a kardiovaszkuláris rizikófaktort és a testsúlyt, illetve növeli a fittséget és az életminőséget.
A megfelelő intenzitás beállítása pulzusmérő óra, alkalmazás segítségével különösen fontos nem csak a hatékony edzés meghatározásához, de hipoglikémia elkerülése miatt is.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt: |
I-es és II-es típusú cukorbetegség
Mozgás tekintetében megegyezik a két típus terápiája (sőt, a prediabetes és az inzulinrezisztencia esetében is), de az inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében mindenképp fontos a testmozgás tervezése a gyógyszeradagolás és az étkezés mellett, amit mindenképp érdemes egyeztetni a kezelőorvossal.
Fontos, főként a kezdetekkor a rendszeres vércukormérés edzés előtt és után egyaránt (akár közben is!), hiszen nem kezdhető el az edzés a vércukor 3,7 mmol/l értéke alatt és 16 mmol/l felett, illetve így elkerülhető a hipoglikémia. Hosszabb, egy óránál tovább tartó edzés közben javasolt bevinni kevés szénhidrátot a cukoregyensúly fenntartásához.
A mozgás élettani háttere
A mozgás vércukor szintre gyakorolt jótékony hatása mögött több tényező is meghúzódik. Izommozgás során az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa, mely a károsodott inzulintól függő felvételi képesség esetén is tovább működik. Ráadásul az izomszövet cukorfelvétele testmozgást követően is megmarad a következő 24 órában. A rendszeres, közepes intenzitású mozgás javítja az izom inzulin érzékenységét azáltal, hogy emeli a cukoranyagcserében és inzulinválaszban részt vevő egyes fehérjék termelésének szintjét és azok aktivitását.
A mozgásterápia elkezdése előtt mindig ki kell kérni a kezelőorvos tanácsát. Kutatások bizonyítják, hogy a mozgásterapeuta, gyógytornász vagy edző segítségével végzett edzések jelentősen növelik az edzés hatását, így tanácsos segítségükkel megtenni legalább az első lépéseket mozgásos felmérés, majd egy személyre szabott pulzuszóna, edzésterv készítésével, betanításával.
| Bejelentkezés vizsgálatra: |
Cukorbetegközpont+36 70 409 3141
|
