A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége. Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb, akik számára érdemes többnyire alacsony glikémiás indexű élelmiszereket az étkezésükbe iktatni.
Cukorbetegközpont szolgáltatásai
- Diabetológiai szakorvosi vizit a cukorbetegség kivizsgálására
- Dietetikai szolgáltatás a glikémiás-index gyakorlati alkalmazására
- Vércukornapló
- Telediabetológiai szolgáltatás a kényelmesebb diabetológiai gondozásért
- Cukorbetegség gondozási csomag
- Labor vizsgálatok
- Mozgásterápia a vércukorérték javítására
- Szöveti cukormonitorozás
- Neuropátia kivizsgálás
- Sebkezelés
Glikémiás index (GI) jelentése
A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ez által hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.
A GI egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.
| >90% | cukor, méz, malátacukor, nádcukor, barna cukor, növényi szirupok (pl. agávé-, rizs-, juhar-, kukoricaszirup), cukrozott üdítőitalok, burgonyapürépor, főtt burgonya, fehér kenyér, zsemle, kifli, gabonapehely, kukoricapehely (corn flakes), rizspehely, (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, nagy szénhidráttartalmú növényi termék), datolya |
| 70-90% | fehér és félbarna kenyér, Abonett, puffaszttott rizs, ostya, kétszersült, édes kekszek, pudingpor, fehérliszt, hagyományos tojással gyúrt főtt tészták (kivéve durum), kalács, szőlő, görögdinnye, répacukor, puliszka, hasábburgonya, cukrozott sűrített tej |
| 50-70% | zabpehely, kukorica, főtt rizs, édesburgonya, banán, füge, mazsola, ananász, natúr cukrozatlan gyümölcslé, zöldborsó, kivi, müzli, chips |
| 30-50% | tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs (alma, körte, sárgabarack), narancs, durum tészta, tejszínes fagylaltok, basmati rizs, vadrizs, sárgarépa |
| 30% alatti | fruktóz, cukoralkoholok (pl: szorbit, xilit, maltit), lencsefélék, babfélék, szójabab, szójatej, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró), diétás mézpótló, grapefruit |
| 15% alatti | Legtöbb zöldség: spárga, brokkoli, karfiol, zeller, uborka, zöldbab, padlizsán, cukkini, salátafélék, paprika, spenót, mangold, tök, paradicsom, retek, cékla |
Forrás: Klinikai_es_gyakorlati_dietetika.pdf (pte.hu)
Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.
| Glikémiás index befolyásoló tényezői | |
| Emeli | Csökkenti |
| hántolás, pelyhesítés, puffasztás, extrudálás, aprítás, turmixolás, reszelés | magas rost tartalom pl. teljes kiőrlésű gabona |
| szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele, (kevésbé javasolt például a gyümölcslé a nyers gyümölccsel szemben) | szénhidráttal egyidejűleg fogyasztott zsírok és fehérjék |
| nagy amilóz tartalom pl. sima tészta helyett durum tészta, fehér rizs helyett basmati rizs | |
| szerves savak pl. kis mennyiségű ecet | |
| rövid ideig tartó hőkezelés pl. „al dente” tészta kevésbé emeli meg a vércukrot | |
Ezzel szemben az ételek magas GI értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik. A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg.
Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet?
- A szénhidrát fajtája: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony glikémiás index értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI kategóriába tartoznak a föld fölött termő zöldségek és a hüvelyesek is.
A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek. - Az elfogyasztott ételben a szénhidrát alapanyag mérete is befolyásolja a Gl-t. Minél kisebbre vannak őrölve, vágva, darálva az alapanyagok, annál magasabb a Gl értékük. A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítő tartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.
- A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a GI értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, lassítják a felszívódást.
- A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.
- Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok GI értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.
- A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.
Mikor érdemes alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztani?
Mivel a GI az élelmiszerben lévő szénhidrátok minőségéről ad információt, így az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása főként szénhidrátanyagcsere-zavar, illetve fogyókúra során indokolt. Ezek az élelmiszerek kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet, így a kiegyensúlyozott cukorbeteg diéta alapjait képzik. Inzulinrezisztenseknek is érdemes alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztaniuk, hiszen a cél ennél a betegség diétájánál is az egyenletes, normál vércukorszint elérése, fenntartása.
A fogyókúrázóknak is hasonló okokból javasolt az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása. A magas glikémiás indexű ételek ezzel szemben nemcsak hízáshoz vezethetnek, hanem a vércukorszintet is gyorsan emelik, amely kifejezetten előnytelen cukorbetegség étrendi terápiájában.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen ételek ajánlottak cukorbetegség esetén?
- A gabonafélék, köretek közül a basmati rizs, barna rizs,kuszkusz, bulgur az úgynevezett pszeudocereáliák, mint például a quinoa, vagy a köles.
- A keményítőben szegény zöldségek is bátran fogyaszthatók, ilyenek például a salátafélék, tökfélék, padlizsán, retek, cékla...stb.
- A gyümölcsök tekintetében a banán és szőlő fogyasztása kerülendő. Általánosságban elmondható, hogy a túlérett gyümölcsök fogyasztását érdemes kerülni. A gyümölcsök esetén is figyelembe kell venni az egyéni toleranciát mind a mennyiségek, mind a gyümölcs fajtája tekintetében.
- Természetesen a hozzáadott cukrok fogyasztása is kerülendő, hiszen a glikémiás indexük magas, a vércukorszintet gyorsan és nagymértékben képesek megemelni.
Étrend összeállítás
Cukorbetegség fennállása esetén elengedhetetlen a személyre szabott étrend összeállítása dietetikussal a vércukorszint stabilizálása érdekében, mind az 1-es típusú, 2-es típusú és a terhességi cukorbetegség esetében is. Személyre szabott étkezési terv összeállítása érdekében javasolt témában jártas dietetikus segítségét kérni. A cukorbetegközpontban elérhetőek a cukorbeteg diétában több éves szakmai tapasztalattal rendelkező dietetikusok! A helyes alapok elsajáításában mindenképp érdemes szakember segítségét kérni!
dietetikus diabetológus, endokrinológus, belgyógyász dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc, sportdietetikusTéma szakértői
Beretvás Eszter
Prof. Dr. Somogyi Anikó
Czakó Bettina
Jelentkezzen be dietetikai konzultációra!
Cukorbetegközpont