Metabolikus szindróma

Tartalom

A metabolikus szindróma jelentése
A metabolikus szindróma kialakulása
A metabolikus szindróma szövődményei
A metabolikus szindróma diagnosztizálása
A metabolikus szindróma kezelési lehetőségei

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Cukorbeteg Központban

• Szakorvosi vizit
• Laborvizsgálatok
• Prediabétesz kivizsgálása
• Cukorbetegség kivizsgálása
• Neuropátiás vizsgálat

A metabolikus szindróma jelentése

A metabolikus szindróma több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállását jelenti. A metabolikus szindróma egy rendkívül gyakori és egyre gyakoribb kórkép, aminek hátterében a modern életmódunk állhat. A metabolikus szindróma mára egy civilizációs népbetegségnek tekinthető, ugyanis a modern civilizációnk helytelen életmódja miatt alakul ki főként. A milliókat érintő mozgáshiány, a stresszes életvitel és az egészségtelen táplálkozás szerepe bizonyított a metabolikus szindróma kialakulásában, valamint természetesen a genetikai háttér is közrejátszik.

Ezek az életmódbeli tényezők több különböző, de egymással összefüggő anyagcsere betegséget okozhatnak. Ha a metabolikus szindróma egyik összetevője már kialakult Önnél, akkor nagy a valószínűsége, hogy idővel a többi összetevő is megjelenik. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb az Ön egészségügyi kockázata. A metabolikus szindróma csoportjába öt komponens tartozik és akkor diagnosztizálják, ha valakinek három vagy több ilyen kockázati tényezője van:

• Magas vércukorszint
• Alacsony HDL ("jó") koleszterinszint a vérben
• Magas trigliceridszint a vérben
• Nagy derékkörfogat vagy "alma alakú" testalkat (hasi elhízás)
• Magas vérnyomás

Ezek a betegségek már önmagukban is fokozzák a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, együttesen azonban még jobban emelik a kockázatot és rövidítik az életet.

A metabolikus szindróma különös figyelmet érdemel népegészségügyi szempontból. Egyrészt egy nagyon gyakori állapot, hazánkban akár a lakosság egyharmadát, de a negyven év felettiek körében több, mint a felét is érintheti ez az állapot! Másrészt a metabolikus szindróma felelős a legtöbb szív- és érrendszeri katasztrófa és haláleset kialakulásáért. A metabolikus szindróma ráadásul megelőzhető lenne! Mivel a betegség kialakulásában túlnyomó részt az életmódbeli tényezők játszanak szerepet, ezek megváltoztatásával megelőzhetjük a betegséget. Akiknél már kialakult a metabolikus szindróma, ott is nagy szerepet kap az életmódváltás: ennek segítségével ugyanis megelőzhetőek vagy késleltethetőek a további, súlyos szövődmények.

A metabolikus szindróma kialakulása

A metabolikus szindróma kialakulásában fontos szerepe van az életmódnak. A nyugati típusú életmód gyakori velejárója az inaktivitás és az elhízás, ezek pedig hajlamosítanak a metabolikus szindróma kialakulására. A metabolikus szindróma kialakulásában úgy tűnik, az inzulinrezisztencia lehet a központi elem. Normális esetben az emésztőrendszer az elfogyasztott ételeket cukorrá bontja. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami segíti a cukor bejutását a sejtekbe, hogy ott üzemanyagként hasznosuljon. Inzulinrezisztencia esetén azonban a sejtek nem reagálnak normálisan az inzulinra, és a glükóz nem tud olyan könnyen bejutni a sejtekbe. Ennek eredményeképpen a vércukorszint emelkedik, míg a hasnyálmirigy egyre több inzulint termel, hogy megpróbálja csökkenteni a vércukorszintet. A magas vércukor- és inzulinszint pedig beindíthatja az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a máj elzsírosodásának és a policisztás ovárium szindrómának (PCOS) a kialakulását.

Normál esetben a fizikai aktivitás érzékenyebbé teszi a szervezetet az inzulinra, és a vércukrot felvevő izmokat építi. A fizikai aktivitás hiánya ellentétes hatást vált ki, és inzulinrezisztenciát okozhat. Az elhízás a megnövekedett testzsír miatt vezethet inzulinrezisztenciához. A testzsír olyan vegyi anyagokat (úgynevezett proinflammatorikus citokineket) szabadít fel, amelyek tompítják az inzulin hatását. Minél több a felesleges testzsír, annál inkább negatívan befolyásolhatja az inzulin működését. Egyes tanulmányok szerint különösen a has körüli felesleges testzsír (zsigeri zsír) növeli az inzulinrezisztencia kockázatát szemben a bőr alatti zsírfelesleggel. A fizikai aktivitás hiánya és az elhízás mellett, bizonyos gyógyszerek (például a kortikoszteroidok, egyes vérnyomáscsökkentők, bizonyos HIV-gyógyszerek és pszichiátriai gyógyszerek) is inzulinrezisztenciát okozhatnak. Emellett az örökölt gének is hozzájárulhatnak az inzulinrezisztenciához, az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a magas koleszterinszinthez is.

A metabolikus szindróma szövődményei

A metabolikus szindróma kezeletlen esetben számos szövődményhez vezethet. Érdemes úgy tekinteni erre, mint egy folyamatra, ha nem kezeljük egyre több és több további betegség fog megjelenni, melyek között potenciálisan életveszélyesek is vannak. A metabolikus szindróma szövődményei többek között a következők lehetnek:

• 2-es típusú cukorbetegség és annak szövődményei (például látáskárosodás, diabéteszes láb és a vese károsodása)
• Szívbetegségek
• Aorta-szűkület
• Érelmeszesedés
• Pitvarfibrilláció
• Stroke
• Tromboembóliás betegségek
• Köszvény
• Bizonyos rákos megbetegedések, például vastagbélrák, mellrák és prosztatarák
• Hosszú távú gyulladások és az immunrendszer problémái
• Merevedési zavarok
• Gondolkodási és memóriaproblémák
• Osteoarthritis
• Terhességi szövődmények, például preeklampszia, eklampszia és terhességi cukorbetegség
• A hasnyálmirigy, máj, az epehólyag és a vesék károsodása

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • A cukorbetegség a szexuális életre is hatással van

  ---

A metabolikus szindróma diagnosztizálása

Mivel a metabolikus szindróma több anyagcsere betegség együttes fennállását jelenti, a diagnózis kimondásához több vizsgálatra is szükség lehet. Ezeknek célja, hogy felmérje az általános egészségi állapotot és azonosítsa a fennálló betegségeket. Nagyon sok embert érint a metabolikus szindróma bizonyos kórképe, mégsem alakul ki mindenkinél metabolikus szindróma. Akkor mondható ki a diagnózis, ha egyszerre több betegség is fennáll, több kritérium is teljesül. A metabolikus szindróma diagnosztikájában úgynevezett harmonizációs diagnosztikai kritériumrendszert alkalmaznak. A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) 2005-ben megfogalmazott kritériumrendszere szerint akkor diagnosztizálható a metabolikus szindróma, ha a hasi (centrális) elhízás mellett még másik két követelmény is teljesül az alábbi táblázatból.

* A WHO és az IDF ajánlása alapján Europid népességre

** a legtöbb 2-es típusú diabeteszes betegnek metabolikus szindrómája van a jelenlegi kritérium alapján.

A metabolikus szindróma kezelési lehetőségei

A metabolikus szindróma kezelése során az elsődleges cél megelőzni a további súlyos szövődmények kialakulását és javítani az életminőséget. Vagyis a cél megelőzni a szívinfarktus, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását; amennyiben pedig már kialakult a 2-es típusú cukorbetegség, úgy elkerülni a szövődményeit (pl: érkárosodás, látásromlás, diabéteszes láb). Ez a cél komplex terápiával, gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással együtt érhető el. A metabolikus szindróma kezelési terve az alábbi komponenseket foglalhatja magában:

Életmódváltás:

• Kiegyensúlyozott étrend: Segíthet a magas rosttartalmú ételek, például a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása. Kerülni kell a finomított szénhidrátokat, cukrokat és a transz-zsírokat.
• Korlátozott sóbevitel: A vérnyomás csökkentése érdekében javasolt csökkenteni a sóbevitelt.
• Telítetetlen zsírok: Törekedni kell a telítetlen zsírok (például olívaolaj, avokádó) fogyasztására, és csökkenteni a telített zsírok bevitelét.
• Aerob edzés: Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású aerob testmozgás is javasolt (pl. séta, kerékpározás).
• Erősítő edzés: A heti legalább kétszer végzett izomerősítő gyakorlatok is segíthetnek.
• Testsúlycsökkentés: A testsúly 5-10%-os csökkentése jelentősen javíthatja a metabolikus szindróma tüneteit és csökkentheti a szövődmények kockázatát.
• Dohányzás abbahagyása: A dohányzás abbahagyása javítja a szív- és érrendszeri egészséget, így ez is csökkenti a metabolikus szindróma kockázatát.

Gyógyszeres kezelés:

• Vérnyomáscsökkentők: Amennyiben az életmódbeli változtatások nem elegendőek, különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszereket is felírhat az orvos a magas vérnyomás kezelésére.
• Vércukorszint szabályozók: Metformin vagy egyéb antidiabetikus gyógyszerek is adhatóak a vércukorszint szabályozásához.
• Koleszterinszint csökkentők: Statinok vagy más lipidcsökkentő gyógyszereket is gyakran felírnak a koleszterinszint normalizálása érdekében.
• Aspirin: Kis dózisú aspirin alkalmazását is javasolhatja az orvos a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére.

A fenti kezelések mellett nagyon fontosak a rendszeres labor- és kontrollvizsgálatok a vérnyomás, vércukorszint, koleszterinszint és testsúly nyomon követésére. A rendszeres orvosi konzultációkon van lehetőség a metabolikus szindróma terápiáját is módosítani szükség szerint. A metabolikus szindróma kezelése hosszú távú elkötelezettséget igényel a páciens részéről, azonban érdemes élni vele, megfelelő kezelési stratégiával ugyanis jelentősen csökkenthetők a szövődmények és javítható az életminőség.

Mindemellett nagyon fontos a prevenció is. Sokat segíthet a metabolikus szindróma megelőzésében a lakosság tájékoztatása a betegségről és a helyes életmódra történő nevelés már gyermekkortól. A metabolikus szindróma egy súlyos komorbiditásokkal járó, és az egészségügyi rendszer számára is hatalmas terhet jelentő betegség, így kiemelten fontos a megelőzése.

Téma szakértői

Czakó Bettina

dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc, sportdietetikus

Prof. Dr. Somogyi Anikó

diabetológus, endokrinológus, belgyógyász

Dr. Borus Hajnal

endokrinológus, belgyógyász, diabetológus

---