Emelkedett éhomi vércukor (IFG)

A prediabétesz egyik típusa az emelkedett éhomi vércukorszint ( IFG), mely során bár még nem áll fenn cukorbetegség, de az éhgyomorra mért vércukorszint értéke magasabb. Mindenképpen kezelést igényel, mert kezeletlenül cukorbetegség alakul ki.

Ilynekor ugyan még nem 7 feletti az érték, de az megemelkedett, 6,1mmol/l felett van. Ez általában egy szűrővizsgálaton, vagy véletlen szerű vércukorellenőrzés alkalmával derül ki. Ha tartósan emelkedettek az éhomi értékek, érdemes diabetológus szakorvoshoz fordulni és vércukorterheléses vizsgálatot elvégeztetni.

Miért kell hangsúlyt fektetni az IFG vizsgálatára?

A magas vércukorszint károsítja a szív-és érrendszert, még akkor is, ha cukorbetegség nem áll fenn, de IFG már kialakult. Emiatt javasolt legalább évente 1 alkalommal nagylabor keretin belül ellenőriztetni az éhomi cukor értéket, hogy az esetlegesen fennálló szénhidrát anyagcsere probléma mielőbb feltérképezésre kerüljön és a cukorbetegség megelőzhető legyen.

Magas éhomi vércukor érték

Amennyiben Önnél a vérvétel során az éhmoi vércukor értéke magasabb volt, mint 6,0, akkor forduljon mielőbb diabetológus szakorvoshoz, akinek a segítségével rövid időn belül normalizálhatja vércukorszintjét, így a diabétesz megelőzhető.

Mi a teendő, ha IFG került diagnosztizálásra?

Kapcsolódó cikkünk

Prediabetes kisokos- mely rövidítés mit jelent?

A prediabetes kapcsán több rövidítéssel is találkozni, és gyakran az ember nem lát a furcsa betűkombinációk mögé. Dr. Porochnavecz Marietta, a CukorbetegKözpont diabetológusa ezek jelentését ismerteti.

Az emelkedett éhomi vércukorértékek miatt mindenképpen életmódváltás kerül előtérbe, mely egy személyre szabott, az eddigi táplálkozási szokásokat figyelembe vett diétán és mozgásterápián alapul. A komplex kezelés összeállítása érdekében érdemes diabetológus, dietetikus és mozgásterapeuta felkeresése. Ők hárman tudnak segíteni a betegnek, hogy a vércukorszint normál tartományba kerüljön, a diabétesz illetve az emelkedett vércukorértékek egyéb szövődményeinek rizikója minimálisra csökkenjen. Ehhez nemcsak a kezelés teljes betartása, hanem a rendszeres kontroll vizsgálatok elvégzése (laboratóriumi és szakorvosi) szükséges.

Táplálkozásterápia:

A dietetikus a beteg táplálkozási igényeit és a szakorvos javaslatait figyelembe véve étrendi változtatásokat javasol, melyek betartásával a vércukorszint kordába tartható, a cukorbetegség és a hozzá tartozó szövődmények elkerülhetőek.

Mozgásterápia:

A mozgás jótékony hatással van többek között a vércukorszintre, a sejtek inzulinérzékenységére, és a testsúly optimalizálására, melyek fontos tényezők a diabétesz megelőzésnek érdekében. A mozgásterapeuta a páciens erőnléti felmérése után egyénre szabott mozgásterápiát javasol.

Az életmódbeli változtatásokkal nagyon jó eredményeket lehet elérni a normális vércukorszint elérésében. Ha viszont a páciens állapotában változás áll fent, esetleg egyéb, a cukorbetegségre jellemző tünetek jelentkeznek, vagy a laborértékek elváltozást mutatnak, akkor feltétlenűl mielőbb szakorvosi konzultáció szükséges!