A baj ritkán jár egyedül
A diabétesz ma hazánkban közel 7-800 ezer embert érint, és további 200 ezerben lappang a betegség, sajnos már a fiatalok és gyerekek közt is. A betegség kialakulását nagymértékben elősegíti a mozgásszegény életmód, a túlsúly (különösen a hasi területen jelentkező elhízás), a helytelen étrend, az öröklött hajlam és a terhesség során mért magasabb vércukorérték.
Fontos, hogy a diabéteszre ne önálló betegségként tekintsünk, hiszen megjelenése rendszerint több tényező együttes fennállásának következménye. A metabolikus szindróma egy olyan tünetegyüttes, mely egyaránt okoz magas vérzsír-, vérnyomás- és vércukor értékeket. Éppen ezért a cukorbetegség gyakran jár együtt például magas vérnyomással is, így a probléma megelőzéséhez, kezeléséhez is átfogó programra van szükség.
Természetes "csodaszer" a mozgás
Diabétesz esetében a kezelés alapja a megfelelő étrend és a rendszeres, személyre szabott mozgás. A sport és a táplálkozás célja kiegyensúlyozni, ideális szinten tartani a vércukorszintet, megfelelő szénhidrátbevitellel javítani a szervezet működésén. Az edzéssel ráadásul a vércukorszint kóros csökkenése és növekedése is megakadályozható. Éppen ezért veszélyes, ha egy cukorbeteg azt hiszi, vissza kell szorítania a fizikai aktivitását.
– Cukorbetegeknek a megfelelő kezelés mellett szinte receptre kellene felírni a mozgást- ismerteti dr. Babai László. – Amellett, hogy a rendszeres fizikai aktivitás karbantartja a testsúlyt, az izmokat, és hat a stressz ellen, bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz inzulinszükséglet is. Ennek az a magyarázata, hogy amikor az izmok dolgoznak, tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből.
Kombinált edzés a cukorbetegség ellen
Eddig nem volt egészen világos, hogy mely típusú mozgásforma a leghatékonyabb a 2. típusú cukorbetegeknek. Volt olyan irányzat, amely az aerob mozgást ajánlotta, mások az úgynevezett rezisztenciaedzést (izomfejlesztést) preferálták.
A JAMA című szaklap cikkéből kiderül, hogy a Louisiana State University System kutatásai szerint a két edzéstípus kombinációjának pozitívabb hatása van a cukorbetegségre, mint a külön-külön végzett mozgásformának. A kutatásokba 262 ülő életmódot folytató cukorbeteget vontak be, és a hemoglobin A1c szintjüket mérték izomfejlesztő edzés, aerob mozgás és a kettő kombinációjának hatására (ezt az összetevőt rendszeresen monitorozzák diabetes mellitus esetén). A résztvevők – akiknek 63 százaléka nő – átlagéletkora 57 év volt, átlagosan 7.1 éve éltek cukorbetegként és a hemoglobin A1c szintjük átlaga 7.7 százalék volt.
A vizsgált személyek egy 9 hónapos programban vettek részt, 73-an izomfejlesztést végeztek, 72-en aerob edzést folytattak, 76-an a kombinált program részesei voltak, míg 42 személy az inaktív kontrollcsoportot alkotta.
Az eredmények szerint a kizárólag rezisztenciaedzést végző személyeknek 0,16 százalékkal csökkent a hemoglobin A1c szintjük, az aerob edzésben részt vevőknek 0,24 százalékkal, míg a kombinált edzésformával 0,34 százalék volt a csökkenés a nem mozgókhoz képest. Sőt, míg a nem mozgók 39 százalékának volt szüksége hipoglikémiás gyógykezelésre, addig a rezisztenciaedzést végzőknek csupán 32, az aerob módon mozgóknak 22, és a kombinált edzést folytatóknak csupán 18 százaléka igényelt gyógyszerelést.
Mit jelent a szakmai támogatás?
- Diagnosztizált diabétesz esetén döntő a gondosan megtervezett táplálkozás és a megfelelő intenzitású és típusú mozgás, amelyről egy életmódfelmérés során személyre szabott program alakítható ki - hangsúlyozza dr. Babai László életmód orvos. - Így azok a cukorbetegek, akik bizonytalanok abban, mit tehetnek meg és mit nem, akik esetleg alapbetegségekkel küzdenek, vagy bármilyen mozgásszervi problémájuk, esetleg ételérzékenységük van, biztonságban érezhetik maguk a szakemberek felügyelete mellett. A dietetikusból, mozgásterapeutából és szakorvosokból álló csapat olyan hosszú távú változásokat indíthat el, amelyek végső soron megváltoztathatják a páciens életét.
