A 2 fő diabétesz típuson túl

Terhességi cukorbetegség 

A terhességi cukorbetegégnek - gestacios diabetes- azt az állapotot nevezzük, amikor a magas vércukorszintre a várandósság során derül fény. Erre vannak hajlamosító tényezők, mint például a terhességet megelőző IR, prediabetes, túlsúly, 35 évnél idősebb életkor, előző terhességnél fellépő cukorbetegség, családi halmozódás. A várandósság során eleve egy inzulinrezisztens állapot áll fenn, így nagyobb az esély a bekövetkező hormonális változások miatt arra, hogy a kismamánál cukorbetegség lépjen fel. Mivel a probléma legtöbbször nem jár semmilyen tünettel, ezért a terhesség során minimum egyszer kötelező a szénhidrátanyagcsere ellenőrzése terheléses vércukorméréssel (OGTT) Amennyiben a kórelőzmény miatt nagyobb az esély a terhességi cukorbetegségre, úgy kétszer is indokolt lehet a vizsgálat. A rizikócsoport szűrését már a 16-18. terhességi héten elvégzik, ha ez negatív eredményt ad a 24–28. héten megismétlik a vizsgálatot. A terhesség ez utóbbi időszakában végzendő el a terheléses vércukorvizsgálat a szénhidrátanyagcsere szempontjából nem veszélyeztetett csoportba tartozó kismamák körében is. Az állapot nagy veszélyeket rejt kezeletlen esetben a babára és az anyukára nézve is (fertőzésveszély, nagy születési súly, vetélés, szülési komplikációk, magasvérnyomás stb.), ezért fontos, hogy mielőbb felismerésre kerüljön a probléma és megfelelő terápiában részesüljön a kismama. Az esetek nagy részében a szülést követően a vércukorszint rendeződik, további terápiára nem szorul az érintett, mivel azonban a későbbiekben megnő a cukorbetegség rizikója, ezért szorosabb utánkövetést igényel! 

MODY 

A MODY - maturity onset diabetes of the young, vagyis fiatalon, általában 25 éves kor alatt, manifesztálódó diabetes- a cukorbetegség egy ritka formája, mely erős családi halmozódást mutat. Az állapotot egyetlen gén mutációja okozza (monogénes diabétesz). Eddig már 13-at sikerült azonosítani, melyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A legismertebbek: HNF1-alfa, HNF1-béta, HNF4-alfa vagy a glucokinase-gén. Ezen diabetes fajta jó oldala, hogy legtöbb mutáció esetén nincs szükség inzulinra a kezeléséhez, elegendő az életmódterápia és/vagy a gyógyszeres terápia (attól függően, hogy melyik gén mutációja áll a háttérben). A leggyakoribb MODY, a HNF1A- MODY esetében azonban sajnos a vércukorszintek gyorsan emelkednek. Szerencsére ez a MODY típus nagyon jól reagál szulfanilurea kezelésre. Ezen betegek körében sajnos előfordulhat, hogy egy idő után már nem elég ez a terápia kezelés és inzulinra szorulnak. Diagnosztizálása nehéz, sokan 2-es típusként kezdik kezelni, ám ha valakiben felmerül a gyanú, úgy antitestek vizsgálata, C-peptid mérés, valamint genetikai vizsgálat indokolt, hogy bebizonyosodjon a MODY jelenléte. Hazánkban 2009-től van lehetőség a leggyakoribb monogénes diabéteszek genetikai diagnosztizálására. 

LADA 

A LADA - (latent autoimmune diabetes in adults) - lassú kialakulású autoimmun diabetes a felnőttkorban- a LADA nem önálló kórkép, hanem az 1-es típusú diabetes mellitus lassú progressziójú formája és ezért már a diagnosztizáláskor indokolt az inzulinkezelés. Klinikailag a 2-es típustól az elkülönítése nehéz lehet, bár általában jellemző, hogy a beteg nem túlsúlyos, és kezelésére hosszabb távon nem elegendő az életmód terápia plusz gyógyszeres terápia. Diagnózisában az autoantitest (GADA, ICA) kimutatása a döntő. A jelenlévő antitestek károsítják a bétasejteket és így abszolút inzulinhiány jön létre, ezért az autoantitestek kimutatása mellett az alacsony inzulin termelést mutató C-peptid érték is segít eldönteni, milyen diabétesszel is állunk szemben- mondja dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa. 

További lehetőségek 

A cukorbetegség kialakulásának hátterében számos ok húzódhat, így megkülönböztetünk további altípusokat. Diabétesz alakulhat ki hasnyálmirigyet károsító betegségek (pl. hasnyálmirigyrák, hasnyálmirigy gyulladás, stb.) következményeképp (pancreatogén diabétesz). Találkozhatunk gyógyszerek indukálta diabétesszel (iatrogen diabétesz). Itt talán a legismertebb a szteroid indukálta diabétesz, de a bétablokkolók, tiazid diuretikumok vagy a súlygyarapodást előidéző antipszichotikumok is rendelkeznek ilyen hatással. Egyes ritka genetikai betegségek (pl.: cisztás fibrózis, hemokromatózis, Alström szindróma, Wolfram szindróma) esetén is kialakulhat. A betegségnek azonban számos egyéb oka is lehet, ugyanis vírusfertőzések, hormonális vagy immunológiai okok is lehetnek a háttérben.