Komoly bajt jelezhet, ha cukorbetegként nem érzi, amikor sérülést szerez

Kedves Porochnavecz Doktornő! Nagyon szépen köszönöm a válaszát, a türelmét, a megértését. Diabetológiára október végén tudok menni, mert most nem dolgozik a főorvosnő, akihez magánrendelésre járok. Horror előjegyzések, tömeg, időhiány van az állami szektorba, ezért is kerestem megoldást és a főorvosnő minden szigorúsága ellenére egy tünemény. A vesebetegségem autoimmun jellegű. Az immunsuppressív gyógyszerek ellenére előfordulnak fellángolások, ilyenkor nem nagyon van mihez nyúlni. Steroid, Mannisol, FSD... Egy ilyen alkalomkor jött a cukorbaj, bár előtte mindig jók voltak a cukraim. Az újabb bajban nem bántam az inzulint egyszerűen azért, mert ez nem egy újabb marék tabletta. Nagyon nehéz volt beállítani a diétát, a megfelelő inzulin adagot, de sikerült még annak ellenére is, hogy szerintem a bázis inzulin másnap délután már olyan, mintha nem is lenne. 5 alatt és 7,5 felett nem mértem vércukorértéket egyszer sem a beállítás elérése után. Kaja előtt többségében 6 körül volt, kaja után többségében 6,8 körül. Jelenleg a reggeli vércukrok 12,8-13,0. Reggeli után nem tudom mérni, mert akkor megyek dolgozni. Ebéd előtt 11,2-11,5, utána 11,1-11,3, vacsi előtt 12,5-13,0, utána 11-11,5 között van, de sokkal kevesebbet eszem a szokottnál, az inzulinból pedig 2x annyit adok, mint korábban. Korrekcióval most nem próbálkoztam, mert a 10 E-nél 0,6-os csökkenés semmi, többet meg nem mertem beadni. A 4 egységes értéket tudom, de nekem meg se mozdult cukrom tőle. A veseműködésem katasztrófa. Folyamatosan dialízis határon állok, az (eGFR: 14-15 szokott lenni), és minden kontrollon megkapom -akkor is ha nincs aktuálisan baj-, hogy "mikor talizunk a művesén? -mert ugye tudja, hogy ezt tologathatjuk még egy kicsit, de meg nem úszhatjuk..." Én kipróbáltam a dialízist és amíg csak lehet, harcolok mint a bengáli tigris, hogy ne legyen része az életemnek. A Én esetemben az otthoni dialízis a hasi műtétek miatt nem jön szóba és a heti 3x-i dialízis mellett nem tudnék dolgozni. Én nem vagyok rokkantságin és szeretem a munkám. Mellé még fiatal is vagyok. Tudom mi vár rám, de jó lenne még egy kicsit emberhez méltó életet élni... Most csak annyit szeretnék elérni, hogy jelenlegi eszközökkel legalább annyira levinni a cukrokat, hogy ne fogyjak le még jobban, és cukraim kaja után ne legyenek 9 felett, mert ezek a cukrok ártanak az eleve beteg veséknek (többek között) is. Még egy hónap... és instrukció nélkül nem merek tovább lépni. Ebben kérném a segítségét, kedves Doktornő! További szép napot kívánok! Szendrei Éva