Cukorpótló Kisokos - 2. rész
A természetes édesítőszerek egy külön csoportját alkotják a cukoralkoholok. Fontos tudni, hogy a cukoralkoholok csak a nevükben alkoholok, egyetlen édesítőként használt cukoralkoholnak sincs az etil-alkoholhoz hasonló bódító hatása. Ezek a vegyületek a cukrok (szénhidrátok) redukciójával képződő, több alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholok, színtelen, kristályos, édes anyagok, melyeket kémiai úton állítanak elő.
Ismerjük meg a legnépszerűbb cukoralkoholok legfontosabb tulajdonságait.
Nyírfacukor
A nyírfacukor, más néven xilitként is ismert cukoralkohol, amely egy fehér kristálycukorhoz hasonló állagú, a szájban oldódva hűs érzetet kelt. Eredetileg a nyírfa nedvéből nyerték ki, de ma már kukoricarostból állítják elő.
Édesítőhatása megegyezik a cukoréval, viszont 40 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmaz. Glikémiás
idexe igen alacsony, alig emeli a vércukorszintet és minimális inzulinválaszt okoz. Ha szénhidrátszámolásról van szó, 100 grammjára 60 gramm szénhidrátot kell figyelembe venni.
Felszívódása lassú, ezzel segít a jóllakottságérzet fenntartásában és a falási rohamokelkerülésében.
Nagy mennyiségben fogyasztva azonban számolni kell hasmenést, fokozott gázképződést okozó
hatásával, ezért érdemes apránként, fokozatosan növelve a mennyiséget hozzászoktatn szervezetünket.
Jól használható sütéshez főzéshez, a cukorhoz hasonlóan reagál, egyedül a kelt tészták, kenyerek
készítésére nem alkalmas. Nem károsítja a fogakat, mivel a szájüregi baktériumok nem tudják savvá alakítani.
Eritrit
Szintén egy cukoralkohol, amelynek íze és állaga nagyon hasonlít a finomított cukorra. Kalóriaértéke
nulla, szénhidráttartalommal nem kell számolni fogyasztása során. Glikémiás indexe nulla, így nincs
hatással a vércukor- és inzulinszintre. Édesítőereje körülbelül 80 százalékban felel meg a közönséges cukorénak, így mennyiségben némileg többet kell majd belőle használni. Amit érdemes róla tudni, hogy hőérzékeny, ám 160°C-ig nem veszíti el édes ízét, így alacsonyabb sütési hőmérsékleten bátran alkalmazható, és nincs utóíze. Jól kombinálható más édesítőszerekkel.
Az elfogyasztott eritrit 90 százaléka a vékonybélben szívódik fel, és változatlan formában választódik ki,
majd a vizelettel ürül a szervezetből. A legtöbb ember mellékhatások nélkül tudja fogyasztani, de érdemes a xilithez hasonlóan ezt is fokozatosan bevezetni az étrendünkbe.
Maltit
A maltit (vagy maltitol) a cukoralkoholok csoportjához tartozik, melyet kukoricából állítanak elő.
Természetes édesítő, így tulajdonságait tekintve sok mindenben hasonlít a sztíviához vagy az eritriolhoz.
Nemzetközi jelölése: E 965.
Lassan szívódik fel, így a vércukorszintet csupán kismértékben emeli, azaz kedvező a glikémiás indexe
(GI 20–30), ezért a legideálisabb édesítőszer nem csak cukorbetegek számára. Kalóriaértéke 40%-kal
kevesebb, mint a cukornak, kb. 2,4 kcal/g. A maltit egyik tulajdonsága, hogy a levegőből magához vonzza a vizet, ezért gátolja az élelmiszerek kiszáradását. Ezen kedvező tulajdonsága miatt gyakran alkalmazzák ezt az édesítőszert az élelmiszeriparban.
Nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést, hasfájást és puffadást okozhat, ezért azokat az
élelmiszereket, amelyekben a cukorhelyettesítő anyagok aránya meghaladja a tíz százalékot, a
„nagyobb mennyiség fogyasztása hashajtó hatású” figyelmeztetéssel látják el.
Téma szakértője
-
Drégely Anikó
-
Szakterületek:
- sportdietetikus