Lábszárfekély típusai

Lábszárfekély típusai

Módosítva: 2024.11.17 22:25

A lábszárfekély a bőr és a mélyebb szövetek olyan krónikus, nehezen gyógyuló sebesedése, amely az alsó végtagon alakul ki, leggyakrabban a boka környékén. Kialakulásának hátterében rendszerint keringési zavarok, például vénás vagy artériás elégtelenség állnak, de idegkárosodás vagy több tényező együttes jelenléte is szerepet játszhat. A fekélyek nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem fájdalmasak lehetnek, rontják az életminőséget, és kezeletlenül súlyos szövődményekhez, akár amputációhoz is vezethetnek. Következő cikkünkben a lábszárfekély egyes típusaira térünk ki, és ezek jellegzetességei kerülnek bemutatásra.

Mi az a lábszárfekély?

A lábszárfekély típusai

A lábszárfekély típusai részletesebben: Vénás lábszárfekély

A lábszárfekély típusai részletesebben: Artériás lábszárfekély

A lábszárfekély típusai részletesebben:Kevert típusú lábszárfekély

A lábszárfekély típusai részletesebben: Neuropátiás lábszárfekély

Mi az a lábszárfekély?

lábszárfekély (latinul ulcus cruris) a bőr és a mélyebb szövetek hosszan tartó, nehezen gyógyuló, nyílt sebe, amely leggyakrabban a lábszár alsó részén alakul ki. Ez az állapot általában a vérellátási vagy keringési problémák következménye, amelyek gátolják a sebek természetes gyógyulási folyamatát.

A lábszárfekély különböző típusai közül a vénás lábszárfekély a leggyakoribb, amelyet a vénák elégtelen működése (krónikus vénás elégtelenség) okoz. Ebben az esetben a vénák nem tudják hatékonyan visszavezetni a vért a szívbe, ami így pangást, duzzanatot és a szövetek károsodását eredményezi, és ez leginkább az alsó végtagokon, a boka tájékán jelentkezik először. Ezen kívül kialakulhat artériás fekély is, amely az artériák szűkületének vagy elzáródásának következménye, valamint kevert eredetű vagy ritkábban neuropátiás fekély, például cukorbetegség esetén.

A lábszárfekély általános tünetei közé tartozhat:

  • Nyílt seb, amely nem gyógyul, és idővel egyre mélyebbé válik.
  • Seb körüli bőrgyulladás, vörösség vagy duzzanat.
  • Kellemetlen szagú váladékozás a sebből.
  • Érintett terület fájdalma.

A lábszárfekély kezelése az alapvető okok megoldására irányul, vagyis a keringést  kell javítani. Emellett fontos lehet a kompressziós terápia alkalmazása, sebtisztítás, és szükség esetén gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozás is. Nagyon fontos a lábszárfekély korai felismerése és a megfelelő kezelés, mivel a kezeletlen lábszárfekély súlyos fertőzésekhez és életminőség-romláshoz vezethet.

A megelőzés érdekében kiemelt szerepe van az egészséges életmódnak, a rendszeres mozgásnak, a megfelelő testsúly fenntartásának, valamint a bőr és a láb megfelelő ápolásának.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A lábszárfekély típusai

A lábszárfekély típusai különböző keringési zavarokhoz vagy egyéb betegségekhez köthetők, amelyek akadályozzák a szövetek megfelelő vérellátását és regenerálódását. Ahogyan korábban is említésre került, a fő típusok közé tartozik a vénás, az artériás, a kevert eredetű és a neuropátiás lábszárfekély. Ezek mindegyike eltérő okokból alakul ki, és tüneteik, valamint kezelésük is különbözik.

vénás eredetű lábszárfekély a leggyakoribb, és a krónikus vénás elégtelenség következménye. Ez az állapot a vénákban kialakuló nyomásfokozódás miatt jön létre, amely így a szövetek károsodását eredményezi. Általában a boka környékén jelenik meg, sekély, váladékozó seb formájában. Jellemző kísérő tünet a láb dagadása és a bőr barnás elszíneződése a seb körül.

Az artériás eredetű lábszárfekély ritkább mint a vénás, hátterében pedig leggyakrabban érszűkület áll. Ebben az esetben a szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, ami a bőr és a mélyebb szövetek elhalásához vezet. Az ilyen fekélyek jellemző megjelenési helye a lábujjak, a sarok vagy a lábszár elülső része, és éles fájdalommal járnak. A seb gyakran mély, száraz, és a környezetében lévő bőr hideg, sápadt vagy kékes árnyalatú az elégtelen vérellátás miatt.

kevert eredetű lábszárfekély akkor alakul ki, ha egyszerre van jelen vénás és artériás keringési zavar. Ez a típus igencsak összetett kezelést igényel, ugyanis a kétféle keringési probléma egyidejű kezelése különös odafigyelést igényel.

Végül pedig a neuropátiás fekély, amely a legnagyobb számban a cukorbetegek körében fordul elő, az idegek károsodása miatt alakul ki. Az idegek károsodása miatt érzéketlenség alakul ki, és ez az oka annak, hogy a betegek nem érzik a kisebb sérüléseket, amelyek idővel elfekélyesedhetnek. Az ilyen fekélyek jellemzően a talpon vagy a lábujjakon jelennek meg, és különösen hajlamosak a fertőzésekre.

A lábszárfekély minden típusa gondos diagnózist és célzott kezelést igényel. Elsődlegesen az alapbetegség kezelése a cél, de emellett kulcsfontosságú a seb megfelelő tisztítása és ápolása, valamint az olyan életmódbeli változtatások, mint a rendszeres mozgás és a lábak megfelelő tehermentesítése.

Kapcsolódó cikkünk

Cukorbeteg? Így válasszon cipőt, hogy elkerülhesse a lábfekélyt!

A diabéteszes láb szindróma és az ennek talaján kialakuló lábsebek a betegek életminőségét és a várható élettartamukat is jelentősen csökkentik. Mivel a diabéteszes alsó végtagi amputációkat 50-85 %-ban fekélyképződés előzi meg, ezért a cukorbetegeknek fokozottan figyelniük kell lábuk egészségére és a láb kisebesedésének megelőzésére – hangsúlyozza dr. Markotics Attila, a Cukorbetegközpont traumatológus, rehabilitációs szakorvosa, aki szerint a megfelelő lábbeli kiválasztása is nagyban megelőzheti a szövődmények kialakulását.

A lábszárfekély típusai részletesebben: Vénás lábszárfekély

vénás lábszárfekély a leggyakoribb típusú fekély, amely a láb keringési rendellenességei miatt alakul ki, különösen a krónikus vénás elégtelenség következtében. Ez pedig akkor jön létre, amikor a vénákban található billentyűk nem működnek megfelelően, vagy a vénák falai károsodnak, ami megakadályozza a vér szív felé történő megfelelő áramlását. Ennek eredményeként a vér pang a lábakban, ami fokozott nyomást gyakorol a vénás rendszerre, és emiatt szövetkárosodást idéz elő. Ez az elváltozás leggyakrabban a boka környékén jelentkezik, különösen a belső boka fölött.

A vénás lábszárfekélyre jellemző, hogy sekély, nedvedző sebként jelenik meg, amely körül a bőr barnás vagy vöröses elszíneződést mutathat a hemosziderin nevű anyag lerakódása miatt. A környező bőr gyakran vékony, sérülékeny és hámlásra hajlamos. A fekély környezetében gyulladás, duzzanat és bőrpír is kialakulhat. Az érintett láb általában duzzadt (ödémás), különösen hosszabb ideig tartó állás vagy ülés után. Bár maga a fekély nem mindig fájdalmas, a duzzanat és a környező szövetek gyulladása diszkomfortérzést okozhat.

A vénás lábszárfekély megállapítsához gyakran alkalmaznak Doppler-ultrahang vizsgálatot, így felmérve a vénás keringés minőségét, az érintett vénák állapotát és a vénás nyomásfokozódást.

A vénás lábszárfekély kezelése többféle megközelítést igényel. A legfontosabb lépés a vénás keringés helyreállítása, amit a leggyakrabban kompressziós terápiával érnek el. A kompressziós harisnya vagy rugalmas pólya segíti a vér visszaáramlását a szív felé, csökkenti a duzzanatot és elősegíti a seb gyógyulását. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a seb megfelelő ápolásáról is, beleértve a tisztítást és speciális nedves sebkötözők alkalmazását, amelyek elősegítik a lábszárfekély gyógyulási folyamatát. Amennyiben felülfertőződik, antibiotikum-kezelés válhat szükségessé.

A lábszárfekély típusai részletesebben: Artériás lábszárfekély

Az artériás lábszárfekély olyan elváltozás, amely az alsó végtagok artériás keringési zavarainak következményeként alakul ki. A lábszárfekély ezen típusa akkor jön létre, amikor a szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot az artériák szűkülete miatt. Az artériás fekélyek az alsó végtagon, leggyakrabban a lábujjakon, a talp külső szélein, vagy a boka környékén jelennek meg, ahol a véráramlás leggyengébb.

Az artériás lábszárfekély kialakulásának fő oka a perifériás artériás betegség (PAD), amelyet leggyakrabban az érelmeszesedés okoz. Az érelmeszesedés során a verőerek falában zsíros lerakódások halmozódnak fel, amik egyrészt beszűkítik az érpályát, másrészt pedig teljesen elzárhatják azt. Ennek következtében az oxigén- és tápanyagellátás elégtelenné válik, ez pedig a szövetek károsodását vonja maga után. A folyamatot súlyosbítják bizonyos rizikófaktorok, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, az Lábszárfekély típusaielhízás és a mozgáshiány.

Az artériás fekélyek legjellemzőbb tünete a kifejezett fájdalom, amely nyugalmi állapotban, különösen éjszaka fokozódhat. A betegek gyakran arról számolnak be, hogy a fájdalom enyhül, ha a lábukat lelógatják az ágyról, mivel a gravitáció segít a véráramlásban. Az artériás lábszárfekélyek mélyek, éles szélűek, és szárazabbak, mint a vénás fekélyek. A seb környezete hideg, sápadt vagy kékes árnyalatú, ami az artériás keringési hiányra utal. Emellett a lábszőrzet hiánya, a körmök deformálódása, valamint gyenge vagy hiányzó pulzus az érintett területen további árulkodó jelek lehetnek.

A diagnózis során az orvos a klinikai tünetek mellett műszeres vizsgálatokat is végez. Az egyik legfontosabb eszköz a boka-kar-index (ABI) mérése, amely segít az artériás keringés elégtelenségének megállapításában. Alacsony ABI-érték (0,5 alatt) súlyos artériás elégtelenségre utal. A diagnózis pontosításához gyakran Doppler-ultrahang, CT-angiográfia vagy MR-angiográfia is szükséges, amelyek részletesen feltérképezik az érintett artériákat.

Az artériás lábszárfekély kezelése a keringési zavar súlyosságától és az alapbetegség állapotától függ. A legfontosabb cél az érintett terület vérellátásának helyreállítása, ami érsebészeti beavatkozással -a legtöbbször bypass műtéttel vagy angioplasztikával- történik. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a seb megfelelő ápolásáról és a fertőzések megelőzéséről. A sebkötözés során speciális, oxigénáteresztő kötszerek használhatók, amelyek segítik a sebgyógyulást. 

A megelőzés kulcsfontosságú, különösen azoknál, akiknél fennáll az artériás fekély kialakulásának kockázata. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás és az érszűkületet okozó betegségek kezelése mind hozzájárulhat a fekélyek elkerüléséhez. Az időben történő felismerés és kezelés életmentő lehet, mivel a kezeletlen artériás fekélyek súlyos szövődményekhez, akár végtagamputációhoz is vezethetnek.

A lábszárfekély típusai részletesebben: Kevert típusú lábszárfekély

kevert típusú lábszárfekély olyan komplex elváltozás, amelyben egyszerre van jelen a vénás és az artériás keringési elégtelenség. Ez a típus különösen összetett, mert mindkét keringési probléma hozzájárul a fekély kialakulásához és nehezíti a gyógyulást. Az érintett betegek általában idősebbek, és gyakran több kockázati tényezővel is rendelkeznek, például cukorbetegséggel, magas vérnyomással, érelmeszesedéssel vagy mozgásszegény életmóddal.

A kevert fekélyek leggyakrabban a boka környékén alakulnak ki, ahol a vénás pangás miatt a szövetek oxigén- és tápanyagellátása már eleve csökkent. Ezt súlyosbítja az artériás keringési zavar, amely tovább rontja a vérkeringést, így a fekély kialakulása és gyógyulása is akadályozott. Ezek a fekélyek fájdalmasak, különösen nyugalmi állapotban, amikor az artériás elégtelenség okozta oxigénhiány kifejezettebbé válik. Ahogyan az artériás lábszárfekély esetében, itt is a fájdalom gyakran enyhül, ha a lábat lelógatják, mivel így a gravitáció segíti a vér áramlását.

A lábszárfekély megjelenése változatos lehet, mivel a vénás és artériás komponensek egyaránt jellemzőek rá. A seb gyakran sekély, váladékozó, és a környező bőr elszíneződött a vénás pangás miatt, ugyanakkor mélyebb, szárazabb részeket is mutathat, amelyek az artériás szövetkárosodásra utalnak. A környező bőr hideg, sápadt vagy kékes árnyalatú lehet, ami szintén az artériás érintettség jele.

A diagnózis pontos felállítása elengedhetetlen, mivel a kezelés sikere attól függ, hogy mindkét érintett keringési rendszert megfelelően kezelik. Az orvos általában fizikai vizsgálat mellett Doppler-ultrahangot végez a vénás és artériás keringés állapotának felmérésére, valamint ABI (bokakar-index) mérést, amely segít az artériás elégtelenség mértékének meghatározásában. Súlyosabb esetekben angiográfiára is szükség lehet.

A kevert típusú fekély kezelése különösen kihívást jelent, mivel a vénás és artériás eltérések egyszerre igényelnek beavatkozást. Kompressziós terápia alkalmazása például óvatosan végezhető, mivel az artériás elégtelenség esetén a túlzott nyomás tovább rontja a vérellátást. Az artériás keringés javítása érdekében szükség lehet érsebészeti beavatkozásokra, például bypass műtétre vagy angioplasztikára. Ezzel párhuzamosan a seb megfelelő ápolása, tisztítása, nedves sebkötözők alkalmazása és a fertőzések kezelése alapvető fontosságú.

Az alapbetegségek, mint például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás kezelése szintén lényeges, hogy a keringési rendszer egészségét javítsák. A betegeknek életmódbeli változtatásokra is szükségük van, például a dohányzás elhagyására, rendszeres mozgásra és az egészséges testsúly fenntartására.

Megelőzés szempontjából a vénás és artériás keringés egészségének megőrzése kulcsfontosságú. Rendszeres mozgás, kompressziós harisnya viselése (szakorvos ajánlásával) és a kisebb sérülések elkerülése mind hozzájárulhat a fekélyek kialakulásának megelőzéséhez. Időben történő felismeréssel és átfogó kezeléssel a kevert típusú fekélyek gyógyulása lehetséges, bár a folyamat lassabb, és a kiújulás kockázata magasabb.

A lábszárfekély típusai részletesebben: Neuropátiás lábszárfekély

neuropátiás lábszárfekély olyan speciális típusú fekély, amely elsősorban az idegrendszer károsodása, azaz neuropátia következtében alakul ki. Ez a típusú fekély leggyakrabban cukorbetegeknél fordul elő, ezért gyakran diabéteszes fekélyként is emlegetik. A kezeletlen diabétesz, vagy a nem megfelelően beállított terápia hosszú távon az idegek károsodásához vezet, ami csökkent érzékelést okoz a lábon. Ennek következtében a beteg nem érzékeli a kisebb sérüléseket, nyomási pontokat, sőt még akár az égési sérüléseket sem, így ezek kezeletlenül fekéllyé alakulhatnak.

A neuropátiás fekélyek általában a láb olyan részein jelennek meg, amelyek nagyobb nyomásnak vannak kitéve, például a talpon, a sarkon vagy a lábujjakon. A jellegzetes helyek közé tartoznak a bőrkeményedések alatti területek, mivel a nyomás és a súrlódás ezek alatt a bőrön keresztül szövetkárosodást okozhat. A fekély általában körülhatárolt, sekély, és nem jár fájdalommal, mivel a neuropátia miatt a fájdalomérzet csökkent, és az is előfordulhat, hogy teljesen hiányzik.

A fekély környezetében a bőr száraz és vékony lehet, mivel a neuropátia gyakran károsítja az autonóm idegrendszert is, amely szabályozza a verejtékmirigyek működését. A száraz, repedezett bőr tovább növeli a sérülések kockázatát. Az ilyen fekélyek könnyen elfertőződhetnek, mivel a cukorbetegség miatt a betegek immunrendszere gyakran gyengébb, és a fertőzések gyorsabban terjedhetnek a szövetekben.

Kialakulásának folyamata:

  • Érzékelési zavar:
    • Az idegkárosodás miatt a beteg nem érzi a nyomást, hőt vagy fájdalmat.
  • Bőrkárosodás:
    • Hosszabb ideig tartó nyomás vagy kisebb sérülések (például egy szűk cipő okozta dörzsölés) bőrelváltozáshoz vezetnek.
  • Gyógyulási nehézségek:
    • A keringési zavarok és a cukorbetegség miatt a sebek lassan gyógyulnak, és könnyen elfertőződnek.

A neuropátiás fekélyek időben történő felismerése és kezelése alapvető a súlyos szövődmények, például a fertőzések és az amputációk elkerülése érdekében. Ezért különösen fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a lábak állapotának szoros követése, különösen a rizikócsoportba tartozó betegek esetében.

Téma szakértői

Dr. Medgyesy Gábor

Dr. Medgyesy Gábor

sebész
Dr. Markotics Attila

Dr. Markotics Attila

traumatológus, rehabilitációs szakorvos

Hírek

Így lehet visszafordítani az inzulinrezisztenciát

Így lehet visszafordítani az inzulinrezisztenciát

Az inzulinrezisztencia napjaink egyik legjelentősebb egészségügyi kihívása, amely nemcsak önálló problémát jelent, hanem nagymértékben növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a zsírmáj, valamint a neurodegeneratív kórképek – például az Alzheimer-kór – és az elhízással összefüggő daganatok kialakulásának esélyét. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológus szakorvosa hangsúlyozza, hogy megfelelő szakmai támogatással és kitartással az állapot kedvezően befolyásolható, sőt akár vissza is fordítható.

További részletek
 A diabetes mellitus korszerű terápiája

A diabetes mellitus korszerű terápiája

Január végén rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Cukorbetegközpont eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, aktuális témákban. Az alábbiakban az előadások összefoglalója olvasható.

További részletek
Akár életet is menthet, ha a cukorbetegek odafigyelnek erre az értékre

Akár életet is menthet, ha a cukorbetegek odafigyelnek erre az értékre

A folyamatos szöveti glükózmonitor használatának elsősorban a glikémiás kontroll javításában van elévülhetetlen érdeme, ami által jelentősen mérsékelheti többek között a diabétesz szövődményei miatti halálozási kockázatot is. Dr. Para Györgyit, a Cukorbetegközpont diabetológus, belgyógyász szakorvosát kérdeztük egy nemrégiben megjelent amerikai vizsgálatról, amely a szöveti glükózmonitorozás cukorbetegek életkilátásaira gyakorolt hatásait is vizsgálta.

További részletek

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK