Cukorpótló Kisokos - 1. rész

Most sorra vesszük a legismertebb és legnépszerűbb természetes vagy természetes eredetű édesítőket, melyikről mit érdemes tudni.

Természetes édesítőanyagok

Méz
Természetes édesítőket sorra véve megkell említenünk a mézet is. Bár a méz rendkívül egészséges természetes édesítőnek számít, magas szénhidráttartalma és vércukoremelő hatása gyakorlatilag megegyezik a kristálycukoréval, így cukorbetegek és inzulinrezisztensek számára kerülendőnek számít. Mellette szól azonban, hogy ásványi anyagokat (rezet, vasat, foszfort, káliumot, nátriumot), enzimeket, és vitaminokat is tartalmaz, ezért cukorproblémákkal nem küzdő emberek számára mérsékletes és tudatos fogyasztása az egészséges étrend része lehet.

Ide soroljuk továbbá az almacukrot, kókuszvirágcukrot, vagy a különböző növényi szirupokat is, mint a datolyaszirup, vagy juharszirup.

Ezek a bár természetes édesítő anyagokat azok számára javasoltak, akik az egészséges táplálkozásra, egészségtudatosságra törekszenek, és nincs szénhidrátanyagcsere-betegségük. Azonban aki túlsúllyal küzd, vagy cukorbetegség, inzulinrezisztencia következtében hozzáadott cukortól mentes étrendet kell kövessen, semmiféleképpen nem ajánlott ezek közül választania.
 

Természetes eredetű édesítők

Sztívia
A sztívia egy kicsit kakukktojás, hiszen attól függően milyen csoportosítást alkalmazunk az édesítők terén, besorolása változhat. Fontos tudni, hogy természetes eredetűnek számít, de nem természetes édesítőszer. Ami viszont ettől fontosabb, hogy sokoldalú édesítőszer, amit a legtöbb étel elkészítése során használhatunk. Egy sztívia nevű növény leveleiből nyerik ki. Maga a sztívialevél 30-szor, a belőle kinyert édesítő pedig 300-szor édesebb a cukornál.

Kalóriatartalma nincs, szénhidrátot sem tartalmaz, glikémiás indexe pedig nulla, így a vércukorszintet sem emeli.

Cukorbetegek, és inzulinrezisztensek is biztonsággal használhatják, bár jellegzetes utóízéhez hozzá kell szokni. 

Sütni-főzni egyaránt lehet vele, 200 Celsius fokig hőstabil, édes ereje nem bomlik le. A legtöbb sütemény elkészítésénél felhasználható, kivétel a kelt tészták, mivel az élesztőgombák nem képesek a cukorhoz hasonlóan reakcióba lépni a sztíviával.

Véráramba kerülése során a sztívia képes csökkenteni a glükóz mennyiségét, növeli a glükóztoleranciát, valamint jó hatással van a hasnyálmirigy működésére is. Ezenkívül gombaellenes hatással is bírhat, gyulladáscsökkentő és emésztésjavító is. A fogakat sem károsítja, ásványi anyag tartalmának köszönhetően segít a fogszuvasodás, és az ínybetegségek kezelésében is.

Glicin
A glicin igencsak népszerűvé vált az utóbbi években az étrend-kiegészítők körében, feltételezhető egészségügyi hatásai miatt, amiket főleg a központi idegrendszerhez kötnek, de hatását vizsgálják daganatmegelőzésben, vércukor-kontrollban, és az inzulinrezisztencia csökkentésében is.

Az utóbbi években azonban természetes édesítőként is elkezdték alkalmazását. Valójában egy a természetben is előforduló legegyszerűbb aminosavról van szó. 

Előnye, hogy nem emeli meg a vércukorszintet, nem vált ki inzulinválaszt, illetve a már említett (feltételezett) inzulinérzékenyítő hatása is előnyös lehet. Energiatartalma grammonként 4 kcal. Édesítőereje megegyezik a cukoréval. E-száma: E460, az ízfokozók csoportjába tartozik.

Nagy mennyiségben azonban emésztőrendszeri panaszokat, például gyomorfájdalmat, hányingert, hányást hasmenést okozhat. Általános édesítésre jelenleg ellenjavallt, ajánlott dózis egyelőre nem ismert. Túlzott bevitele nem javasolható, mivel hosszú távú alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Azonban napi 1-2 mokkáskanálnyi mennyiségben, kávéba/teába biztonsággal beilleszthető az étrendbe.

 

Cukorhelyettesítők

Fruktóz

A fruktóz vagy másnéven gyümölcscukor a második leggyakoribb és legfontosabb cukorféle. Az egészségre gyakorolt hatás szempontjából azonban fontos elkülöníteni az élelmiszerekben található természetes és hozzáadott fruktóztartalmat. A fruktóz természetes formában előfordul a gyümölcsökben, és zöldségekben is! Az ezekben található mennyiséget a szervezetünk képes feldolgozni és ennek kimenetele nem lesz semmiféle negatív hatással. Édesítőszerként használva viszont már hozzáadott cukornak számít! Előnye azonban így is vannak, igen alacsony a glikémiás indexe, így a glükózzal összehasonlítva jóval kisebb glikémiás választ vált ki, vagyis nem emeli meg annyira fogyasztást követően a vércukorszintet, nem is serkenti az inzulin kiválasztását, ezért cukorbeteg számára is fogyaszthatóak az ezzel készült termékek.

Egy egységnyi fruktóz ugyanannyi energiát szolgáltat mint a glükóz, viszont úgy 1,7-szer édesebb, mint a kristálycukor, vagyis kevesebb fruktóz használatával is kellően édes, finom lehet a végeredmény, így energiát is spórol meg a fogyasztó számára a kedvezőbb vércukorszint mellett. Korábban évekig a cukorbetegek étrendjének szerves része volt, számos diabetikus (ma már ez az elnevezés megszűnt) terméket ezzel édesítettek, éppen ezen előnyei miatt. Mivel a fruktóz a szőlőcukortól eltérő módon a májban hasznosul, felszívódásához nem szükséges inzulin. Azonban túlzott mesterséges bevitele esetén a felesleges mennyiség vérzsírrá (trigliceriddé) alakul, ezért a nagy mennyiségű fruktóz-fogyasztás kedvezőtlen a szív- és érrendszerre nézve, továbbá zsírmáj kialakulásához is vezethet.

Tehát nem csak az a fontos, hogy mivel édesítünk, vagy mivel édesített terméket fogyasztunk, hanem a mennyiség és a gyakoriság is. Egy-egy pohár fruktóztartalmú üdítő, vagy cukorbetegeknek szánt édesség beilleszthető a cukorbeteg étrendbe, de hosszú távon a rendszeres nagy mennyiségű fogyasztása már kevesebb előnnyel jár, mint hátránnyal.